Használhatnám ezt a közismert szlogent is a film tömör kritikájaként. Bíztam benne, hogy jó lesz, vagy legalább is másfél óra könnyed szórakozás, de nem az volt. Sajnos ez a film egy tipikus példája volt annak, hogy hogy veszi palira az amerikai filmipar a moziba járó közönséget világszerte. Mi kell hozzá? Lássuk csak... Van egy pár korosodó színész, akik azért már nem
olyan nagy számok manapság, de a nevük még mindig jól cseng. Ehhez vegyünk két viszonylag ismeretlen, ámde annál csinosabb fiatal lányt. Legyenek ők a rokonaik és legyen közöttük valamilyen konfliktus. Bonyolítsuk egy kicsit, hogy ne legyen ennyire egyértelmű és állítsuk szembe a szülőket is. Ezt vezessük végig a filmen, úgy hogy persze a végén meglegyen azért a nagy kibékülés és összeborulás, ha már 20-30 évig ez nem történt meg...és Voilá kész is a
tökéletesen agyzsibbasztó szörnyeteg.
Ilyenkor nem értem meg a tavalyelőtt még sztrájkoló filmes szakmát, hogy hogy engedhetnek ki ilyet a kezük közül. Pedig én mindenevő vagyok és akár ebben a filmben is látnék potenciált. Sőt egyszer-kétszer tudtam is rajta nevetni. Különösen tetszett a férj szerepe a filmben, vagy a nemvárt kisöccs beszólásai. Ezekből kellett volna több, vagy szellemesebb párbeszédek a csajok között.
Igazából azon gondolkoztam sokáig, hogy nevezhessem-e egyszernézős filmnek, de visszaolvasva a többi kritikámat, és hogy következetes maradjak, azt kell mondanom ezt senkinek sem ajánlom megnézésre. 5/10 pontot tudok rá adni. Lehetett volna több is, ha több tánc jelent van benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése